Miért csúszik a Google Bard bevezetése az EU-tagállamokban? Milyen adatvédelmi aggályokat támasztanak az AI-alapú chatbotok az Unióban és a világon? Rövid hírösszefoglaló a témában.
A Google kénytelen volt elhalasztani a június közepére tervezett, már több mint 180 országban elérhető Bard nevű AI-alapú chatbot bevezetését az uniós tagországokban, mivel nem tudott eddig kielégítő választ adni arra, hogyan tartja majd tiszteletben a szoftver az EU-s adatvédelmi szabályokat, összefoglaló nevén a GDPR-t. A Google Bard 2023 februárjában jelent meg a piacon, miután a Microsofthoz köthető OpenAI bemutatta az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő, kiélezett AI chatbot fejlesztési versenyt generáló ChatGPT-t 2022 novemberében.
Az ír adatvédelmi hatóság június 12-i közleménye szerint a tech óriás mindeddig nem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia (generatív AI) eszköz hogyan védi meg az európai polgárok személyes adatait. Az ír hatóság mielőbbi választ sürget a Google részéről az adatkezelési aggályok megoldására, addig is kapcsolatban maradnak a céggel és más európai adatvédelmi hatósággal. A Google szóvivője elmondta: a tervek szerint májusban tették volna elérhetővé a Bardot az Európai Unióban, azonban adatvédelmi felelősségük tudatában továbbra is iparági szakértőkkel, szabályozó szervekkel és döntéshozókkal egyeztetnek a megoldásokról.
Az adatvédelmi incidens nem ismeretlen jelenség újgenereciós AI chatbotok körében, hiszen a ChatGPT-nél is adódtak már adatkezelési gondok. 2023 márciusában Olaszországban tiltották be az OpenAI chatbotját adatszivárgás miatt, amely során néhány órára rés keletkezhetett a rendszerben, így egyes ingyenes és előfizető felhasználók számára láthatóvá váltak más felhasználók beszélgetéseinek címei, illeve személyes adatai, mint például a felhasználónevük, email címük és a bankkártyájuk utolsó 4 számjegye. Szerencsére a bankkártyákkal való visszaéléshez nem került ki elég adat a nyilvánosságra, az eset azonban így is nagy port kavart, és csak egy hónappal később oldották fel a tiltást, azzal a kitétellel, hogy az OpenAI vállalta, hogy a jövőben megfelel majd a GDPR szabályzatnak, illetve további óvintézkedéseket vezetnek be a hasonló esetek elkerülésére és az adatvédelem szigorítására.
Az látható, hogy a technológiai fejlődés olyan mértékű, hogy a kormányok és szervezetek alig tudnak lépést tartani velük, és kidolgozni az esetleges keretrendszereket, korlátozásokat. Az olasz incidens hatására többek között Németországban, Spanyolországban és a briteknél is elkezdődött az AI-eszközök vizsgálata, az Európai Unió pedig nemrégiben elfogadta a „The Artificial Intelligence Act” (röviden: EU AI Act) nevű törvényjavaslatot, ami a mesterségesintelligencia-rendszerek jelentette kockázatokat lesz hivatott kezelni. Hogy a Google mikorra fogja tudni a megfelelő dokumentumokat benyújtani a Bard chatbot engedélyeztetéséhez, egyelőre nem lehet tudni, a ChatGPT és más chatbotok továbbra is elérhetők maradnak a térségben.