Egy szövetségi bíró, Amit P. Mehta, a Columbia Kerületi Bíróságon eljárva hozott döntést a Google trösztellenes perében. A bíró arra a következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt a keresési és hirdetési üzletágban meglévő monopolhelyzetével, többek között azzal, hogy nagy összegeket fizetett azért, hogy keresőmotorja alapértelmezettként jelenjen meg különböző eszközökön és böngészőkben – ennek kiemelkedő esete az az évi 20 milliárd dollár, amit a techcég fizet az iPhone-okon való alapértelmezett keresői státuszért.

Miért fontos ez?

Ez az első jelentős döntés a technológiai monopóliumokkal kapcsolatos ügyek sorában, amelyeket az amerikai kormány az elmúlt években indított. Ez a döntés precedenst teremthet a jövőbeli ítéletekhez más technológiai óriások, például az Amazon, az Apple és a Meta ellen is, amelyek ügyeit jelenleg is tárgyalják. Metha bíró úgy fogalmazott:

„A tanúk vallomásának és a bizonyítékok alapos mérlegelését követően a bíróság a következő következtetésre jutott: A Google egy monopolista, és ennek fenntartására törekedett. Megsértette a Sherman törvény 2. szakaszát.”

A bíróság megállapította, hogy a Google több módon is visszaélt domináns pozíciójával:

  • Jelentős összegeket fizetett azért, hogy eszközökön és böngészőkön alapértelmezettként jelenjen meg.
  • Felhasználói adatokat használt fel keresőmotorjának dominanciájának megerősítésére.
  • Illegálisan védte meg monopóliumát a kereséssel kapcsolatos hirdetési piacon.

További fontos megállípítások az ítélet során:

  • A bíróság különös figyelmet fordított a Google exkluzív keresési megállapodásaira Android és Apple eszközökön, amelyeket kulcsfontosságúnak talált a versenyellenes magatartásban.
  • A per során kiderült, hogy a Google évente 20 milliárd dollárt fizet az Apple-nek azért, hogy alapértelmezett keresési szolgáltatásként jelenjen meg az iPhone-okon.
  • A Google monopóliuma az általános keresésben 2009-től 2020-ig körülbelül 80%-ról 90%-ra nőtt.
  • Az ítélet a Google felelősségére összpontosít, nem pedig a lehetséges jogorvoslatra.

A versenyellenes magatartás kulcsfontosságú részletei

A bíró megállapította, hogy a Google Apple-lel, Mozillával és Android partnerekkel kötött megállapodásai kizárták a keresési piac 50%-át és a keresési hirdetések piacának 45%-át a versenytársak elől. Ezek az exkluzív terjesztési megállapodások megfosztották a versenytársakat, mint például a Microsoft Bingjét, attól a lehetőségtől, hogy megfelelő léptékben versenyezzenek a Google-lal.

Mehta bíró arra a következtetésre jutott, hogy a Google magatartása versenyellenes hatásokkal járt:

  • A piac jelentős részének kizárása.
  • A versenytársak megfosztása a versenyzéshez szükséges mérettől.
  • A versenytársak beruházási és innovációs ösztönzésének csökkentése a keresési piacon.

Pénzügyi részletek

A tárgyalás során kiderült, hogy a Google 2022-ben 20 milliárd dollárt fizetett az Apple-nek az iOS eszközökön való alapértelmezett keresési státuszért, ami növekedés az előző évi 18 milliárd dollárhoz képest. Emellett a Google a Safari keresési hirdetési bevételeinek 36%-át osztja meg az Apple-lel. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy milyen értékes az alapértelmezett kereső pozíció az iparágban.

Google védekezése és piaci részesedése

A tárgyalás során a Google végig azt állította, hogy piaci dominanciája a termék minőségének köszönhető, nem pedig versenyellenes gyakorlatoknak. A vállalat vitatta az Igazságügyi Minisztérium becslését, miszerint a keresési piac 90%-át uralja, és egy szélesebb versenykörnyezet meghatározását javasolta. Azonban Mehta bíró elutasította ezt a védekezést:

„A Google megakadályozta a valódi versenyt azáltal, hogy kizárta riválisait a leghatékonyabb keresési terjesztési csatornákból.”

A Google fellebbezést tervez, és az X-en kiadott közleményében azzal érvelt, hogy a legjobb keresőmotort kínálja, és nem kellene megbüntetni azért, mert ezt könnyen elérhetővé tette.

Döntés a keresési hirdetések ügyében

A keresési hirdetésekkel kapcsolatban a bíró megállapította, hogy a Google túlzott árakat tudott felszámítani a szöveges hirdetésekért, anélkül, hogy a versenytársak korlátozták volna. Ugyanakkor a bíró néhány állításban a Google javára döntött, és megállapította, hogy a Google-nak nincs monopóliuma a szélesebb keresési hirdetési piacon.

Lehetséges következmények

Bár Mehta bíró még nem határozta meg a konkrét intézkedéseket, az ítélet megnyitja az utat a Google üzleti modelljét érintő potenciálisan messzemenő következmények előtt. Lehetséges kimenetelek lehetnek:

  • Kényszerített változtatások a Google keresési működésében.
  • Bizonyos üzleti szegmensek leválasztása.
  • Korlátozások az alapértelmezett keresési megállapodásokra vonatkozóan.

A Google várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen, ami egy hosszadalmas jogi csatározáshoz vezethet, ahogy azt a Microsoft trösztellenes ügyében is láthattuk az 1990-es években. Az azonban biztos, hogy ez az ítélet befolyásolhatja az online keresés és digitális hirdetések jövőjét hosszú távon, a tényleges következmények függvényében. Bár azonnali változások nem várhatóak, a hirdetőknek fel kell készülniük a digitális marketing stratégiáikat hosszú távon érintő potenciális hatásokra.