A Google új algoritmusa, a Helpful Content Update (Hasznos tartalom algoritmus) augusztus 25-én került bevezetésre. A Google célja vele kiszűrni és hátrasorolni az elsősorban keresőnek írt tartalmat, ami nem nyújt sok segítséget, új és egyedi információt a felhasználóknak, ezzel szemben pedig jobb SERP pozícióval jutalmazni az emberek által, embereknek írt értékes kontentet. De mitől lesz hasznos egy tartalom az algoritmus szemében? A Google 4 fő tényezőt vizsgál ennek megállapításához, ezeket vesszük végig a cikkben.

A Google hasznos tartalom definíciója eltérhet attól, amit mi gondolunk, ezért érdemes alaposan utánanézni, hogy a keresőóriás milyen információkkal, támpontokkal szolgál a témában, hogy segítse a SEO-sok és tartalomkésztítők munkáját. Egy korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, mit kell tudni a Hasznos tartalom algoritmusról, amiben kiemeltük, hogy a Helpful Content Update (HCU) negatív hatása akár hónapokra is visszavetheti egy weboldal (és nemcsak egy aloldal!) rangsorolását, így nem árt átgondolni, milyen minőségű tartalmak és milyen arányban szerepelnek az oldalainkon. Lássuk, a Google milyen 4 szempontot, területet vizsgál elsősorban a hasznosság mértékének felméréséhez a tartalmaknál. 

A keresőóriás értelmezésében a hasznos tartalom: 

  • egy specifikus/konkrét közönséget céloz meg,
  • szakértelmet mutat,
  • megbízható és hiteles,
  • és kielégíti a felhasználó igényeit.

Mi alapján jött össze egy a kvartett? A HCU beharangozásakor több korábbi algoritmusra, frissítésre is visszautalt a Google, amik segítségükre voltak a HCU fejlesztésénél. Ezek a termékértékelésekre (product review, röviden PRU), az alapalgoritmusra (core updates, röviden CU) és a Panda algoritmusra (röviden PU) vonatkozó frissítések. A Helpful Content Update-tel (röviden HCU) együtt így négyféle útmutatóból tájékozódhatunk, ha meg akarjuk érteni a hasznos tartalmak mibenlétét a Google szemszögéből. Nézzük végig az értékes tartalom fenti ismérveit és azt, hogy (a Search Engine Journal gyűjtése alapján) az algoritmusfrissítések milyen támpontokat adnak ahhoz, hogy eldöntsük, megfelelnek-e a tartalmaink a 4 kritériumnak.

1. A hasznos tartalom egy konkrét közönséget céloz meg

 

  • Van egy meglévő vagy targetált célközönséged, aki hasznosnak találja/találná a tartalmad? (HCU)
  • Van egy elsődleges célja vagy fókusza a weboldaladnak? (HCU)
  • Elsősorban azért készítesz tartalmat, hogy forgalmat generálj a keresőből, nem pedig azért, hogy segítsen a felhasználóidnak? (HCU)
  • Annak reményében hozol létre sok különböző témában tartalmat, hogy egy részük majd jól szerepel a találati oldalon? (HCU)
  • Kiterjedt automatizálást használva készítesz tartalmakat számos témában? (HCU)
  • A tartalmad őszintén a látogatók érdekeit szolgálja, vagy csak azért létezik, mert azt gondoltad, hogy jó rangsorolást fog kapni a keresőmotoroktól? (CU)
  • Csak azért írsz bizonyos témákról, mert azok felkapottak, és nem azért, mert fontos a felhasználóidnak, és amúgy is írnál róluk? (HCU)
  • Csak azért írsz meghatározott szó- vagy karakterszámú tartalmat, mert azt hallottad, hogy van egy olyan szám, amit a Google előnyben részesít? (Nem, nincs.) (HCU)
  • A felhasználó szemszögéből értékeld a terméket. (PRU)

 

2. A hasznos tartalom szakértelmet demonstrál 

 

  • A tartalmat szakértő vagy a téma iránt lelkesen érdeklődő személy írta, aki egyértelműen jól ismeri a témakört? (CU)
  • Első kézből származó szakértelmet és mélyreható tudást mutatnak fel a tartalmaid (tehát például egy terméket vagy szolgáltatást tényleg használtál, és úgy mutatod be)? (HCU)
  • Tartalmaz az oldal alapos elemzést vagy olyan információkat, amelyek nem nyilvánvalóak? (CU)
  • Ha a tartalom más forrásokat is felhasznál, elkerüli azok szimpla másolását vagy átírását, illetve jelentős hozzáadott értékkel és eredetiséggel bír a végeredmény? (CU)
  • A tartalmat tömegesen állították elő, vagy kiszervezték nagy számú külső tartalomkészítőnek, esetleg számos oldalon megjelenítették, így ellehetetlenítve azt, hogy egy önálló aloldal, vagy weboldal nagy figyelmet kaphasson? (CU)
  • A tartalom alapvető értéket képvisel, ha összehasonlítjuk a találati lista többi oldalával?
  • Főként csak összefoglalod, amit mások mondtak, anélkül, hogy plusz értéket adnál hozzá? (HCU) 
  • Valódi szakértelem nélkül kezdtél el szűk piaci szegmenst érintő (niche) témákban tartalmakat készíteni, főleg azért, mert azt gondoltad, hogy ez majd forgalmat hoz a keresőből? (HCU)
  • Mutasd meg, hogy jól informált vagy termékkel kapcsolatban, amiről értékelést írsz. Mutasd meg, hogy a szakértője vagy. (PRU)
  • Tárgyald a termék előnyeit és hátrányait a saját észrevételeid és kutatásod alapján. (PRU)
  • Írd le, hogyan fejlődött egy termék a korábbi modelljeihez vagy kiadásaihoz képest, mikben javult, mik a problémái, vagy segítsd más módon a felhasználót a vásárlási döntés meghozásában. (PRU)
  • Állapítsd meg, hogy mik a fő döntéshozó szempontok a termékkategóriával kapcsolatban, és írd le, hogyan teljesít az adott termék ezekena területeken. (Például egy autóértékelés meghatározhatja, hogy érdemes figyelembe venni a fogyasztást, a biztonsági jellemzőket és az autó karbantartási igényeit a vásárláskor, majd értékelheti a terméket ezekből a szempontokból.) (PRU)
  • Írd le a termék tervezésének kulcs szempontjait és ezek hatását a felhasználóra a gyártó által elmondottakon túl. (PRU)
  • Amikor egy terméket a legjobbként ajánlasz vagy a legjobbnak egy bizonyos célra, írd le azt is, miért tekinted a legjobbnak a terméket, és szolgáltass hozzá első kézből származó bizonyítékokat is. (PRU)

 

3. A hasznos tartalom megbízható és hiteles 

 

  • Megbízol a tartalomban található információkban? (PU)
  • A tartalom olyan formában közli az információkat, ami a szemedben megbízhatóvá teszi? Mint például világos forrásmegjelölés, a szakértelem bizonyítéka a cikkben, háttérinformáció a szerzőről vagy az oldalról, mint például link a szerzői oldalra, vagy a „rólunk” oldalra. (CU)
  • Ha kutatnál az oldal után, ami a tartalmat készítette, azzal a véleménnyel fejeznéd be, hogy ez egy megbízhatónak tartott és széleskörűen ismert, tekintélyes oldal a témában? (CU)
  • A tartalom mentes a könnyen igazolható ténybeli hibáktól? (CU)
  • A tartalom eredeti információval, beszámolóval, kutatással vagy elemzéssel szolgál? (CU)
  • A tartalom alapvető, teljes vagy átfogó leírását adja egy témának? (CU)
  • A szalagcím és/vagy az oldal címe szemléletes és hasznos összefoglalója a tartalomnak? (CU)
  • A szalagcím és/vagy az oldal címe elkerüli a túlzásokat és a megbotránkoztatást? (CU)
  • A tartalmat betennéd a könyvjelzőid (bookmark) közé, megosztanád az ismerőseiddel vagy ajánlanád másoknak? (CU)
  • A tartalom megjelenhetne vagy hivatkozhatnának rá egy nyomtatott magazinban, enciklopédiában vagy könyvben? (CU)
  • A tartalom mentes az elírásoktól, helyesírási vagy stilisztikai hibáktól? (CU)
  • A tartalmat alaposan készítették el, vagy hanyagnak, felületesnek, sietősen létrehozottnak hat? (CU)
  • Túlzott mennyiségben szerepelnek hirdetések a tartalomban / körül, amik elvonják a figyelmet a fő tartalomról, illetve zavarják annak megtekintését? (CU)
  • Szolgáltass  (vizuális vagy hang alapú) bizonyítékokat arról, hogy közvetlen tapasztalatod van a termékről, amit értékelsz, hogy alátámaszd a szakértelmed a témában és megerősítsd az értékelés hitelességét. (PRU) 
  • Ossz meg teljesítménymérő kvantitatív adatokat arról, hogyan szerepel a termék bizonyos kategóriában. (PRU)
  • Magyarázd el, miben különbözik egy termék a versenytársaitól. (PRU)
  • Hasonlítsd össze termékeket a mérlegeléshez, vagy magyarázd el melyik termék milyen használati célokra vagy körülmények esetén a legjobb választás. (PRU)
  • Használj további hasznos forrásokra mutató linkeket (a saját oldaladról vagy másokéról), hogy segítsd a felhasználót a döntéshozatalban. (PRU)
  • Fontold meg több eladó említését és linkelését az értékelésedben, hogy az olvasónak megválaszthassa, kitől kíván vásárolni. (PRU)

 

4. A hasznos tartalom kiszolgálja a felhasználók igényeit és a keresési szándékot

 

  • Miután valaki elolvassa a tartalmad, úgy fogja érezni, hogy eleget megtudott egy témáról ahhoz, hogy elérje a célját? (HCU)
  • A tartalmaidat elolvasóknak tovább kell keresgélnie a neten, hogy tényleg hasznos információt kapjanak a témában más forrásokból? (HCU)
  • A tartalmaidat elolvasóknak tovább kell keresgélnie a neten, hogy tényleg hasznos információt kapjanak a témában más forrásokból? (HCU)
  • Olyan kérdésre ígér választ a tartalmad, melyre valójában nem ad választ, mert nincs rá pontos válasz (mint például egy film, termék, TV műsor megjelenési dátuma, pedig az nincs hivatalosan megerősítve)? (HCU)
  • Mobilon is jól jelenik meg a tartalom? (CU)
  • Bizonyosodj meg róla, hogy elég hasznos információt tartalmaz a toplistád az ajánlott termékekről (még akkor is, ha egyesével írsz értékelést róluk), hogy az olvasó saját döntést hozhasson.  (PRU)
  • Panaszkodnának a felhasználók, ha erről a webhelyről látnának oldalakat? (PU)

 

Bővebben a keresési szándékról

 

Biztosan ismered a klasszikus keresési szándék kategóriákat (információs, navigációs, tranzakciós célú stb.), de további mikro-szándékokról sem árt tudnod az eredményes tartalomkészítéshez. 

A Google 4 keresési viselkedést, motivációt különített el a múltban: 

  • „tudni akarom” (információt vagy inspiráció utáni kutatás)
  • „el akarok menni” (egy lokális termék vagy szolgáltatás felkutatására irányuló szándék)
  • „meg akarom csinálni” (útmutatók, „how-to” anyagok utáni kutatás)
  • „meg akarom venni” (vásárlási szándék)

A Google keresési minőséget értékelő irányelvei (QRG) az alábbi kategóriákat állapítja meg: 

  • „tudnivaló” iránti lekérdezés: amikor a felhasználó információt keres egy témában. Lehet ez „egyszerű tudás” lekérdezés is, amire konkrét válasz van, például egy tény, adat, grafikon.
  • „csinálnivaló” iránti lekérdezés: amikor a felhasználó egy célt próbál elérni vagy egy tevékenységben részt venni.
  • weboldal iránti lekérdezés: amikor a felhasználó egy konkrét weboldalt vagy oldalt keres.
  • „személyes megtekintés” lekérdezés: amikor a felhasználó konkrét üzletet vagy szervezetet, esetleg üzlettípust keres. 

Továbbá a keresési viselkedést hatféle igény válthatja ki a 2019-es Think With Google cikk szerint: 

  • a „lepj meg” igénye: amikor a keresés élmény és szórakoztató, és átfogó egyedi lekérdezések sorából áll
  • a „villanyozz fel” igénye: amikor a keresés egy kaland, új dolgok felfedezésére irányul, röviden, néhány szavas kereső kifejezések használatával és minimális „vissza” gomb használatával
  • a „kápráztass el” igénye: amikor a keresés a befolyásolásról és a győzelemről szól, erősen fókuszált, specifikus keresőkifejezésekkel (?)
  • az „edukálj” igénye: amikor a keresés alapos, és a kompetenciáról szól (ismertetők, értékelések, összehasonlítások révén)
  • az „erősíts meg” igénye: amikor a keresés az egyszerűségről, megbízhatóságról szól, akár kérdések formájában
  • a „segíts” igénye: amikor a keresés a kapcsolódásról és a praktikusságról szól, célravezető és valószínűbb a család vagy lokáció említése is

A fentiek ízelítők abból, hogy mennyi féle keresési szándékkal rendelkezhetnek a felhasználók, amiket egy hasznos tartalomnak ki kell tudnia elégíteni a Google szerint (mármint nem az összeset, hanem a tartalomban használt kulcsszavakhoz tartozókat). A keresőóriás célja, hogy az emberek megtalálják azt a választ vagy infromációt, amit keresnek, méghozzá minél gyorsabban – akár úgy is, hogy ehhez a találati oldalt sem kell elhagyniuk, hanem már a meta adatok, kivonatok, Q&A-ek átfutásával megkapják, amiért jöttek. A hasznos tartalom tehát olyan tartalom, ami a legjobb és leggyorsabban megadott válasz egy adott kérdésre, amire az emberek keresnek.